Sok Pénz Csalás Nélkül?
Az előző a Pénz a Semmiből (Bank) című rásból kiderülhetett, hogy a szegénység és a gazdagság nem csak a rátermettség, a jóindulat és a szorgalom függvénye.
Nem elég tisztességesen és hatékonyan dolgozni, vállalkozni a jólét megteremtéséhez! Az óriási pénzügyi elnyomás, a pénz értékének, vásárló erejének manipulálása, és a munka, illetve mások számára hasznos, az életüket, munkájukat, vállalkozásukat előre vivő termék, szolgáltatás nélkül, azaz bűnöző módon óriási mennyiségben létrehozott pénz ellen is tenni kell.
Aki nem képes tenni az őt érő pénzügyi, gazdasági elnyomás ellen, az kiszolgáltatottan sodródik az árra. Ha tisztességesen (az elnyomó törvények ellenére, azokat betartva) szeretne jómódban, sőt gazdagságban élni, akkor értenie kell, hogy miként elnyomják el Önt, illetve ismernie kell, a példákat, hogy miként védekeztek az előző cikkben leírtak ellen.
A történelem során a leghatásosabb módszer a nyílt vagy burkolt, rejtett hatalom megszerzésére, megtartására, és a széles tömegek kontroll alatt tartásának a pénz készítésének, főleg a papírpénz készítésének, nyomtatásának joga, illetve a pénz magas kamatos-kamatra (uzsora) történő kölcsönzése volt. Most is az.
Nézzük meg egy példán keresztül, hogy ez miként is működik.
Egy országon belül, ha a tisztességes uralkodó vagy az etikus kormány hozhat döntést a pénz készítéséről (nemesfémpénz készítés, papírpénz nyomtatás), illetve visszavonásáról (állami adók), akkor tudja szabályozni a használatban lévő pénz mennyiségét.
(Ha azt eddig azt hitte, hogy a pénzt az állam készíti, akkor tudnia kell, hogy a pénz csak egy igen kis részét készíti az állam. A pénz legnagyobb részét magán tulajdonban lévő cégek, a bankok elektronikusan készítik. Ez az adat sokak számára hihetetlen, sőt egy örült összeesküvés elméletnek tűnik, de mégis igaz.)
Az elhelyezett tőke határozza meg, hogy az újonnan létrehozott bank, mennyi kölcsönt adhat. Ez általában a tőke tízszerese (10x), de bizonyos országokban a tőke kilencvenszerese (90x) is lehet.
Mit jelent ez? Ha 1000 „pénz” alaptőkével indul egy bank, akkor 10 000 vagy akár 90 000 „pénznyi” pénzt adhat kölcsön használatra.
Ez úgy működik, hogy az új bankban valaki leül egy számítógép elé, és begépel egy számot a megfelelő heyre. Ennyire egyszerű.
Már nincs szükség a pénz nyomtatásra sem, hanem egyszerűen csak joga van a bankárnak, hogy így pénzt teremtsen.
Ennek a pénznek csak kis töredéke rendelkezik fedezettel, ez a töredékes fedezet rendszere. Ezt az új pénzt a bank csak kölcsönadhatja, azaz hitelezheti.
(Ez semmiben sem különbözik attól, amikor a középkorban a bankárok letéti igazolást, azaz pénzt (fizetőeszközt) hamisítottak. Hogyan?
Az emberek az aranypénzeiket biztonságos megőrzésre elhelyezték és erről egy letéti igazolást, azaz arany kifizetési ígérvényt kaptak, majd ezt fizető eszközként használták.)
A példánkban besétál egy hitelkérő a bankba, és kölcsönkap a pénzt (legtöbbször elektronikus formában a bankszámlájára), aminek kamatos (kamatos-kamatos) visszafizetésére biztosítékként adja vagyonának kisebb-nagyobb részét.
(A hitel szó a hit, hinni valakinek, vagy hinni valamiben kifejezésből származik, azaz ha a bank elhiszi, hogy a pénzt kölcsön kérő képes kamatos kamatokkal együtt időben visszafizetni az ideiglenes használatra (azaz kölcsön) kapott pénzt, akkor van hitele, azaz kaphat hitelt.)
Vegyük észre, hogy a bank nem olyan pénzt adott kölcsön, amit kapott valakitől valamiért cserébe. Ez az új, a bank által "létrehozott” pénz valójában nem is létezik, mert nem képvisel, nem szimbolizál egy létrehozott értéket (azaz valamit, amit már valaki elkészített, létrehozott és eladott). Valójában bank által kölcsönadott pénz nem is pénz, mivel nem felel meg a pénz meghatározásának.
Ez az új pénz, a bank által létrehozott pénz nem képviseli a belefektetett munkát vagy nyújtott szolgáltatás. Az új pénz, a kölcsönadott pénz fedezete majdnem teljes mértékben a kölcsönt felvevő ígérete (és a biztosítékként adott vagyontárgyai), hogy ő majd létre fog hozni mások számára értékes dolgokat, amiért azok fizetni fognak (például a munkahelye fizetést, vagy a vásárló pénz fog adni neki), hogy azt kamatostul visszaadhassa a bankárnak, illetve a bank tulajdonosainak.
Az „új pénz” már nem az értéket szimbolizáló cserére szolgáló eszköz, hanem csak adósság. Ezt vissza kell adni, ezt adni kell, tehát ez „adó-ság”.
A kölcsön kapott "adósság-pénzt" használó fizet másoknak a termékeiért, szolgáltatásaiért, munkájáért. Ennek a kifizetett pénznek egy részét a cégek, emberek elhelyezik egy bankban. A bank igyekszik is kölcsönadni a pénzt, amit elhelyeztek nála, hogy kamatos-kamattal visszakapja azt, vagy a biztosítékként adott vagyontárgyakat megszerezhesse. Amikor valaki besétál a bankba, hogy ott pénzt helyezzen el, akkor a bank ad erre valami minimális kamatot.
A bankár minden nála letétbe elhelyezett pénz értékének 80-90%-ának megfelelő hitelt nyújthat, és ez így megy tovább újra és újra. Például minden bankban elhelyezett 1000 értékű „pénz” újabb 900 értékű „hitelezett pénzt” jelent, újra és újra.
(Ha eddig azt hitte, hogy a bank azt a pénzt, adja kölcsön, amit mások elhelyeztek a bankban, akkor Ön becsapták, valamikor még az általános iskolában, ahol utoljára tanult a bankokról.
A bankok 10x, sőt 100x annyi pénzt adnak kölcsön, mint amennyit elhelyeztek náluk. A bank (a magánbank) a semmiből, a törvény által engedélyezett módon pénz hoz létre (pénzt csinál, pénzt készít), amit kölcsön ad – biztosítékokkal -, kamatok fejében.)
Hogyan védekeztek ez ellen lopás ellen a hatalommal rendelkező uralkodók, illetve egy demokráciában a pártok képviselőiből álló kormány egyes tagjai? Erről olvashat a következő blog bejegyzésben, és arról, hogy miként lehetséges cégként és egyénként kikerülni az adósság (kamatos-kamat, az uzsorakamat) csapdájából.
.SOK PÉNZ
