Pénz A Semmiből (Bank)
A legnagyobb csalás, ami csak létezik az, ha a pénz nyomtatást, készítést (és meghamisítást) megtiltják szinte mindenkinek, de mégsem mindenkinek. A bankok, bankárok számára viszont törvények által engedélyezett módón lehetséges szinte korlátlan mennyiségben pénzt nyomtatniuk, illetve beírniuk egy számítógépbe egy egyest és pár nullát, amivel pénzt csinálnak.
Tudom, hogy a fenti állítás gyerekesnek, sőt nevetségesnek tűnik a pénz elkészítéséről. De ez mégis teljesen igaz! Itt egy példa erre:
Akik, mások számára értékes, fontos, hasznos vagy szórakoztató dolgokat gyártanak és szolgáltatnak, ők munkát végeznek, termelnek valamit. Ők, ha képesek eladni a termékeiket vagy a munkaerejüket, akkor ezért pénzt kapnak. A pénzen meg tudnak vásárolni számukra fontos dolgokat és szolgáltatásokat, amit mások állítanak elő.
A pénz ebben az esetben egy csere eszköze.
Egyesek viszont leülnek a számítógép elé, és beírnak néhány számot, és varázslatos módon van pénzük. Ők nem termelnek semmit, csak elfogyasztják mások munkájának eredményét.
(Ha valaha elgondolkodtál azon, hogy miként jönnek és jöttek létre elképzelhetetlenül hatalmas magán és céges vagyonok, amikor neked meg kell dolgoznod a pénzért, akkor hamarosan meg fogod tudni ennek a blognak az írásaiból.)
Hogyan lehetséges pénz csinálni a semmiből, semmittevéssel?
A pénz és a "pénzváltók" történetéről szóló korábbi történet folytatódik, de előtte egy rövid összefoglalás:
Az emberek különféle tárgyakat, kagylókat, tollakat és fémdarabokat használtak a megtermelt dolgok egymás közti cseréjére.
(Az aki ügyesebben és többet termelt meggazdagodott, ha el tudta adni a termékét. Aki nem tudott hatékonyabban termelni, illetve értékesíteni a termékeit, szolgáltatásait az elszegényedett. A meggazdagodott jó szándékú emberek - ideális esetben -, oktatták, majd munkát adtak a szegény, de dolgozni hajlandó embereknek a közösség érdekeit szolgáló tevékenységekben. Így a képességeihez mérten mindenki kényelmesen meg tudott élni.)
A fémek, és a fémekből készített érmék praktikus eszközei voltak a csere (eladás, vásárlás) létrehozására egy területen, egy közösségen belül. Ideális esetben csak meghatározott számú érme van fogalomban, így a pénz értéke (vásárló ereje) viszonylag állandó tudott maradni. A helyi uralkodó képét mutató fém érme bizalmat keltő biztosíték volt az emberek szemében arra, hogy a pénz értéke állandó.
A pénzváltók különböző területek és közösségek pénzeinek átváltási árának összehangolt felemelésével, és a vételi árak csökkentésével lopták meg az embereket, az uralkodók viszont a kontrolálatlan pénzkibocsátással gazdagodtak meg, amíg az alattvalóik elszegényedtek a pénz elértéktelenedésén keresztül.
A pénzváltóknak a náluk biztonságba helyezett, azaz tároltatott, felhalmozott (angolul: to bank = egy helyen felhalmozni) aranyról az igazolást adott az arany tulajdonosának. A pénztároló (bank) letéti igazolást elkezdték adásra és vételre (pénzkén, papírpénzként) használni, mivel tudták, hogy a hátterében ott vannak az aranyérmék, amit eddig pénzként használtak.
A történet folytatódik: A fejlesztésre, növekedésre vágyók (vállalkozók, kereskedők) a gazdag pénzváltóhoz, a pénz-tár tulajdonosokhoz (a bankhoz) fordultak hitelért, hogy ezzel létrehozzanak egy sikeres vállalkozást. Például hajókat, felszereléseket akartak vásárolni, hajós tiszteket, matrózokat megfizetni, hogy távoli országba mások számára értékes árukat hozzanak be, és azt nagy haszonnal eladják, vagy éppen művelés alá akartak vonni egy területet, ahol több és olcsóbb élelmiszert termeltek volna.
A gazdag pénztárolók kamatok fejében gyakran adtak hitelt (a náluk tárolt nemesfém pénzekből és a saját pénzükből), ha megfelelő biztosítékot kaptak a visszafizetésre.
Egyes pénzváltók, viszont rájöttek arra, hogy az emberek sosem kérik vissza egyszerre aranyukat, ezért elkezdetek nem névre szóló arany letéti igazolásokat kiállítani, olyan aranyról, amit nem is helyeztek el náluk, azaz arany letéti igazolásokat hamísítottak.
Ezeket az aranypénz fedezet nélküli igazolásokat adták kölcsönként (fémpénz helyett) a hitelt kérőknek, és ezen vásároltak maguknak birtokokat, vagyontárgyakat, és aranyat.
(Ez gyakorlatilag egy pénz (azaz csere eszköz) hamisítás, ami semmiben sem különbözik a mai okirat hamisítástól, a pénzhamisítástól.)
Az pénzváltók, azaz bankárok egyre gazdagabbak, hatalmasabbá (hatalommal rendelkezővé), váltak. Ez már sokak számára vált gyanússá, akik viszont a tisztességes munkájukkal nem tudtak meggazdagodni, részben a fedezet nélkül kibocsátott pénz okozta infláció miatt.
A betétesek azt gondolták, hogy a pénzváltók az ő aranyuk eladásából gazdagodott meg, ezért sokan megrohanták a pénz-tárat, kivették a bankból az aranyukat, és elhelyezték más bankokban, akikben jobban megbíztak. Néhány kisebb bankár csődbe ment, mert a kikölcsönzött fémpénzeket nem tudta visszaadni a letéteseknek. (Ez a bankpánik.)
Akik viszont hamis letéti igazolás formájában kaptak kölcsönt a bankártól (azaz tartoztak a banknak) nem akarták kivenni a kapott letéti igazolásokért járó aranyat. Őket szerződés kötötte, hogy ők a kapott letéti igazolások fejében nem kérnek aranyat, hanem visszafizetik a kölcsönt aranypénz vagy több letéti igazolás formájában.
Azt gondolhatnánk, hogy, amikor az emberek rájöttek, hogy a bankárok hamis (pénzként használt) fedezet nélküli (értékes dolog létrehozását nem tükröző) arany letéti igazolásokat gyártanak, és ezeket adják kölcsönként magas kamatra (és kamatos kamatra) az embereknek, akkor a csalásért, lopásért megbüntetik. De ez nem így történt! Miért?
A dolgozó, a termelő, az értékes dolgokat és szolgáltatásokat létrehozó embereket, az elértéktelenedő pénzen keresztül kirabló bankárok (nemesfém pénzeket váltó és megőrzők) tevékenységét törvényekkel helyesnek kiáltották ki, és törvényekkel szabályozták. Ezen túl a bankok, csak a náluk elhelyezett nemesfémek, főleg arany értékének kétszereséről, háromszorosáról állíthattak ki fedezet nélküli letéti igazolást, azaz papírpénzt. (Ma ez csak néhány százalék!)
Hogy ne legyen feltűnő a széles tömegek számára, hogy a papírdarab, amit pénzként (csereeszközként) használnak csak egy fedezet nélküli, vagy csak részleges fedezettel rendelkező letéti igazolás, ezért a pénzre rákerült a helyi uralkodó képe, vagy a használati ország neve és címere. Egy idő után már a pénzügyi ismeretekkel nem rendelkezők azt hihették, hogy ők a király vagy az ország kormánya által készített pénzt használják.
(Ne gondja, hogy ez másként van a mai világban! Az országok pénzének trükkös, rejtett, és kissé bonyolult, de megérthető módon, még ma is magánemberek állnak.
Azt hitte, hogy például a dollár (a világgazdaságban legfontosabb pénz) az USA mint országnak, vagy az USA kormányának pénze? Nincs is saját pénze az USA-nak, és hamarosan Magyarországnak sem lesz, bár már most sem a magyar kormány rendelkezik a magyar pénz felett.)
(A mai világban működő és a magyar pénz- és bankrendszerről a későbbekben megdöbbentő információkat tudhat meg, és ezeket fel is használhatja a saját pénzügyi helyzetének javításra.)
Tehát a bankárok trükkös lopási módszere törvényessé vált, mivel a törvényt alkotó és katonaság erejével betartató uralkodók részben függtek a bankároktól és gazdasági erejüktől és befolyásuktól. Ez azért valósulhatott meg, mert az uralkodó réteg a felvett kölcsöneikkel tartoztak a bankároknak, illetve mivel a bankárok voltak a legnagyobb adófizetők az uralkodó és az egyház felé. És azért, mert uralkodok maguk is hasonló módón bocsátották a kitermelt aranyból veretett pénzt, mint a bankárok a papírpénzt (azaz nem volt a hátterében másokat szolgáló értékes termék).
A bűnözök összefogtak, a közös bűneik és érdekeik összefonódtak, de legfőképpen azért, hogy megvédjék magukat a tisztességes emberek haragjától.
Ha eddig azt hitte, hogy azért nincs elég pénze, mert nem elég rátermett, hogy egyre nagyobb bőségben éljen, akkor a fenti írásból láthatja, hogy óriási erők rejtett módon dolgoznak az Ön sikerének megakadályozásán.
(Ha Ön, a saját elvárásaihoz képest nem elég módos, akkor Ön eddig nem volt képes legyőzni a belső akadályait és a nemzetközi bankárok, illetve bank tulajdonosok által fojtogatott, megbénított gazdaság akadályának együttes erejét!)
A következő írásban arról olvashat, hogy miként védekeztek a becsületes uralkodók, kormányok a bankárok mindent bekebelező mohósága, kapzsisága ellen. Megismerheti, hogy miként lehetne kikerülni az "adósság csapdából", az elnyomás alól.
.
